Szép Ernő - különdíjban részesül Csukás István

CSUKÁS ISTVÁN - A MÍTOSZTEREMTŐ MESEÍRÓ 

CSUKÁS ISTVÁNÉ AZ IDEI SZÉP ERNŐ-KÜLÖNDÍJ EGYIKE

Idén három drámaíró részesült a Szép Ernő-jutalomban: Nádas Péter – a drámaírói életművéért, Csukás István – a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért és Schilling Árpád – az experimentális, égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért.

(Nádas Péternek 2015. szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján adták át a díjat a Pesti Színházban, a Találkozás című művének sajtó-nyilvános olvasópróbáján. Schilling Árpádnak egyéb elfoglaltsága miatt később adják át.)

Csukás István Szép Ernő-díjának ünnepélyes átadására a Játékszínben kerül sor, ahol jelenleg két mesedarabját is játsszák: a Süsü, a sárkány kalandjait és a Gombóc Artúr, a nagy utazót. Idén október 24-én délelőtt 10 órakor lesz az évad első előadása a Gombóc Artúr, a nagy utazó, ezt követően 12.30-kor köszönti majd az írót Novák János, rendező, zeneszerző, a Kolibri Színház igazgatója, valamint Radnóti Zsuzsa dramaturg, a Szép Ernő kuratórium elnöke, és természetesen a Játékszín Gombóc Artúr-jának színészei, alkotói, köztük Zsurzs Kati, az előadás rendezője és Németh Kristóf, a színház igazgatója is.   

 

A Szép Ernő-jutalom 1984-ben alapított irodalmi díj, melyet drámaíróknak osztanak ki. A díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapította. Az elismerést szakmai kuratórium ítéli oda, melynek munkáját az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet segíti. A díjjal járó anyagi fedezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. 

 

  

Csukás Istvánról:

„Csukás Istvánt, a modern magyar mese atyját valószínűleg senkinek sem kell bemutatni: több generáció nevelkedett fel tanulságos történetein és zárta a szívébe kedves, vidám karaktereit.” (Illés Attila)

Az író Kisújszálláson született 1936-ban, kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után a békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, ahol hegedűművésznek készült, itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Ettől kezdve írásaiból élt. Vezetője és egyike volt azoknak, – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett – akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István hatására kezdett írni gyerekeknek. Verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, Süsü, a sárkány vagy a Nagy Ho-ho-ho horgász. A Gombóc Artúr, a nagy utazó című mesejátékát, a saját adaptációjában tavaly mutatta be a budapesti Játékszín, Sajdik Ferenc ihlette látványvilágban, Zsurzs Kati rendezésében. 

„Nem haragszom, amiért meseíróként emlegetnek, sőt nagyon boldog vagyok. Egyik felem nem féltékeny a másikra, azért nincs bennem két ember, mert a jó mese olyan, mint a vers, egy kicsit elemelkedik a földről. Egy kicsit költészet, illetve nem kicsit, nagyon. Ugyanazt az idegpályát használom, amikor verset írok, mint amikor mesét. Mindkettő legjobb képességeim szerint készül, soha nem ülök le úgy mesét írni, hogy majd fél kézzel odakenem. A vers a lélek fényűzése, tényleg csak akkor érdemes írni, ha úgy érzem, muszáj" mondta interjúi egyikében Csukás István.