Három napos filmmaraton
A Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan filmklubot indítunk. E sorozat beköszönő programja a három napos filmmaraton, mely során a MAGYAR NEMZETI FILMALAP - FILMARCHÍVUM munkatársai a két művész unikális filmjeiből válogatnak. A sorozat szeptembertől havonta több alkalommal várja a mozirajongókat a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
PROGRAM
június 26. szerda 14.00
Várkonyi Zoltán: Keserű igazság, 1956
szereplők: Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Szemere Vera, Sinkovits Imre
A két színészóriás legnagyobb találkozása egy betiltott filmben valósult meg. A film forgatókönyvét eredetileg Fábri Zoltán írta, 1953-ban. Akkor a cenzúra nem engedte megvalósítani. 1956 forrongó nyarán Fábri átadta sógorának, Várkonyi Zoltánnak a forgatókönyvet. A rendszerkritikus filmből a forradalmat követő visszarendeződés után a cenzúra semmit sem tudott kivágatni vagy átszerkeszteni, ezért harminc évig kellett dobozban maradnia. Csak 1986 októberében, a forradalom harmincadik évfordulója alkalmából mutatták be a filmet.
A Keserű igazság egy korabeli, a sajtóban megjelent leleplező cikk alapján készült: egy építőipari igazgató presztízs okokból, a látszatsiker érdekében kitart egy hibás építkezés mellett, ami tragédiával végződik. Várkonyi Zoltán, aki színházi rendezőként is stílusteremtő volt, az eredeti Fábri-műhöz képest még sűrűbb légkört teremtett az alapkonfliktus köré: kiélezte az ellentéteket a kádervilág és valóság között. A sematikus igazgató (Bessenyei Ferenc) és a jelenségeket átlátó mérnök értelmiségi (Gábor Miklós) nagy párharca ez a film, középpontban az erőltetett munkamenetben felhúzott siló szimbolikus leomlásával. A Keserű igazság volt az első igazi, őszinte leleplező film, mely már nem lakkozta az ötvenes évek valóságát.
június 27. csütörtök 14.00
Fábri Zoltán: Dúvad, 1959-61
szereplők: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor, Barsi Béla, Bodrogi Gyula
Több betiltott filmterv után 1959-ben Fábri Sarkadi Imre Tanyasi dúvad című forgatókönyvéhez nyúlt. Jelentősen átalakította a Sarkadi-művet, amelynek fő témája eredetileg a téeszesítés volt. Fábri a mindent elhomályosító szenvedély filmjét alkotta meg, a főszerepet Bessenyei Ferenc robosztus alkatára „formázta”.
Ulveczky, a temperamentumos gazda az az ember, aki ha valamit akar, azt meg is szerzi. Szemet vet a szép Monoki Zsuzsira, és a lányt magával ragadja a férfi szenvedélye, a szeretője lesz. A férfi azonban rövidesen megunja, és elküldi őt. Mikor évek múlva találkozik a már férjes asszonnyal, az elutasítja. A „Dúvad” szörnyű bosszút forral…
Az 1959-es verziót a cenzúra leállította, s a filmet csak két év múlva, a téeszes jelenetek pozitívabb átformálása után mutathatták be.
június 28. péntek 14.00
Herskó János: N.N., a halál angyala, 1970
szereplők: Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Őze Lajos, Pécsi Ildikó
A hatvanas évek végének közérzetét, az értelmiség gyengeségeit, megalkuvásait, árulásait fogalmazza lenyűgöző kaleidoszkóppá Herskó János önéletrajzi vonatkozású, utolsó Magyarországon forgatott filmje. Főszereplője a vonzó pszichológus, Korin György és a véletlen. A pszichológus egy különös televíziós talk showt indít korosztályáról, a negyvenesekről. Az első adás napján azonban tévedésből a halálhírét keltik, s beindul a véletlenek láncreakciója. Korinnak tetszik a színjáték, s egy különös taxisnő kíséretében egyre lehetetlenebb kalandokba bonyolódik, miközben ritka lehetőséget kap arra, hogy megtudja: barátai, szeretője, kollégája és tanítványa miként vélekednek róla.
Gábor Miklós intellektuális szerepe alkati telitalálat volt: sziporkázóan alakítja Herskó alteregóját. A film előre vetítette a jövőt, nem sokkal a bemutató után a rendező elhagyta az országot, a filmet pedig levették a műsorról.
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1200 Ft / alkalom (Hegyvidék-kártyával 800 Ft / alkalom)
A belépővel a múzeum kiállításai is megtekinthetők!
