Marton László halálára
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László rendező – közölte a család az MTI-vel.
Az egyik első fényképen, melyen a Film Színház Muzsika című lapban feltűnt alakja, mestere, Várkonyi Zoltán előtt ül a Vígszínház nézőterén. Éppen Szomory Dezső Bella című művét próbálják. A darab bemutatójára 1972 májusában került sor, ez már tizenharmadik rendezése a Szent István körúton. A sokatmondó kép kiválóan bemutatja, hogy a fiatal rendező beilleszkedett a Vígszínház társulatába, melynek 1968-ban lett a tagja; egyúttal kijelöli pályafutását. Ő viszi tovább Várkonyi Zoltán színházeszményét 1979 és 1985 között főrendezőként, 1985-től 2009-ig igazgató–főrendezőként, majd 2009–2017 között ismét főrendezőként. Jelentős a szerepe abban, hogy a Vígszínházban még ma is érezni valamit a legjelentősebb budapesti polgári színház szellemiségéből.
Marton László és Várkonyi Zoltán Szomory Dezső: Bella című előadás próbáján, 1972
Kotnyek Antal felvétele
Marton László nevéhez fűződnek a Vígszínház nagyszabású zenés produkciói is, melyeket új közönségének évtizedeken át zajos sikerrel játszott a társulat. A legelsőt, Presser Gábor–Adamis Anna–Pós Sándor–Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés színjátékát 1973-ban vitte színre. A bemutató előtt ezt nyilatkozta: „Nem a regényt akarjuk eljátszani, hiszen a részletek gazdagsága úgyis visszaadhatatlan, hanem a regény alapján készült önálló színpadi művet, mely gondolatilag rímel Déry regényével. Úgy érzem, rendkívüli lehetőség ez arra, hogy jó musicalt hozzunk létre.” (Film, Színház, Muzsika, 1973. január 27.)
A jó musical megszületett, de nem csak jó musicalek fűződnek Marton László nevéhez, bár Presser Gábor–Sztevanovity Dusan–Horváth Péter Padlás (1988. január 29.) és Dés László–Geszti Péter–Grecsó Krisztián–Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című (2016. november 5.) zenés játékának sikere úgy tűnik, minden mást háttérbe szorít. Pedig ő rendezte 1978-ban Bereményi Géza Légköbméterét, 1980-ban Darvas Ivánnal és Ruttkai Évával a főszerepben Bulgakov Őfelsége komédiása című darabját, 1982-ben Georges Feydeau A balek című komédiáját, 2009-ben a Vígszínház és az Operaház közös produkciójaként Wolfgang Amadeus Mozart Varázsfuvola című operáját. Színre vitte Shakespeare II. Richárd (1984), III. Richárd (1990) és Macbeth (1995) című tragédiáját.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek 1969-től oktatója volt. Rendezett Németországban, Izraelben, Finnországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában.
Marton László 1975-ben Jászai Mari-díjat kapott, majd 1984-ben Érdemes Művész, 1990-ben Kiváló Művész címmel, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.
Pályája végén többen szexuális zaklatással vádolták, ezért sem a Vígszínházban, sem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nem dolgozhatott tovább. Utolsó színpadi munkáját, Molière Tartuffe című művének rendezését, 2019 februárjában láthatta a veszprémi közönség.
Éppen hét évvel ezelőtt, 2012. szeptember 21-én ő nyitotta meg a Várkonyi Zoltánra emlékező kiállításunkat a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A megnyitón készült fényképpel emlékezünk Marton Lászlóra.
Írta: Gajdó Tamás