Opera-impressziók

 

Lőrincz Gyula festő Kolozsváron márciusban bemutatott kiállítása, az Erkel Színházban nyílik a Tavaszi Fesztiválon, a Kolozsvári Magyar Opera vendégszereplése alkalmából

(Kiállításmegnyitó: 2016. április 7.18.30-kor, Erkel Színház)

 

Lőrincz Gyula Kolozsvári Magyar Opera díszlet- és jelmeztervezője, egy nehéz, klasszikus témát választott az „opera-impressziók” festménysorozatával.

Klasszikust, hiszen az operaműfaj megszületése óta ismerjük, azoknak a metszeteknek, festményeknek sorát, amely az előadás varázsát igyekeztek megragadni. Különösen értékesek ezek a munkák, melyeken (kolozsvári Magyar Opera által tudatosan felvállalt műsorpolitika jegyében), olyan kortárs magyar zeneszerzők világa elevenedik meg, mint:  Orbán Györgyé, Csemiczky Miklósé, Selmeczi Györgyé, Gyöngyössy Leventéé, Fekete Gyuláé.  Lőrincz Gyula olajképein a világuk transzponálódik kétszeresen is; megőrizve a művek friss betöretlen ízét. Az ősbemutatók révén a kolozsvári opera úttörő módon választ repertoárt, felvállalja az újonnan megszülető alkotások fogadtatásának minden örömét, gyötrelmét és ódiumát.

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A festmények nem engedik meg a kívülállást: a kint is vagyok, bent is vagyok csiki-csuki világát. Egy-egy előadás atmoszféráját ragadja meg a maga szimbolista-impresszionista stílusában. Kettős építkezésnek vagyunk tanúi, mégis csak kint is vagyunk bent is vagyunk, hiszen Lőrincz Gyula maga is nem csupán festő, hanem díszlettervező is egyszemélyben. Tehát egyben a megteremtője, megálmodója, annak a világnak, amelyet aztán a képben teremt újra. Izgalmas kettős játéknak lehetünk tanúi. A képek során újraélednek azok a színpadi pillanatok, amelyeket egyetlen alkotásban sűrít.

Ha Lőrincz Gyula, jelentős operaházi- valamint bábszínházi szcenikán kívüli munkáit nézzük, akkor egy posztmodern, polgárpukkasztó, improvizatív világot látunk, erős társadalom-kritikával vaskos humorral, rafinált kifinomultsággal.

Mert Lőrincz Gyula jelen, nagyon is jelen van Erdély vizuális világában, legyen szó a Bánffy Palotában (a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum) rendezett kiállításáról, a Magyar Napok alatt Csipkerózsaként újraéledő New York Kávéházról vagy Kászonaltízről, ahol a Minimum-Party elképzelhetetlen lenne Gyula performanszai nélkül. A húsz éve töretlenül működő, Insomnia Kávézó, mondhatni megkerülhetetlen vizuális és érzelmi nyomot hagy nemcsak törzsvendégben, de még azokban is, akik egyetlen egy éjszakát töltenek Kolozsváron…

Szebeni Zsuzsa (OSZMI), a kiállítás kurátora

 

A kiállítás látogatható: 2016. április 7 és 11 között az Erkel Színház Kodály-termében.