Kálmán Béla színházi fényképei
Válogatás az 1921-ben született és 1956 után Bostonban letelepedett fotóművész 1940-es évek végén, 1950-es évek elején készített színházi felvételeiből.
A KIÁLLÍTÁS ANYAGA:
27 darab 40x50 cm-es tabló (paszpartuzott fotómásolatok, keret nélkül)
A KÖLCSÖNZÉS DÍJA: 30.000 Ft + Áfa
(A kölcsönzési díj min. 1 - max. 2 hónapos kölcsönzési időre értendő. Az ár nem tartalmazza a szállítási költségeket és az installálást.)
INFORMÁCIÓ:
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: 06-1-375-1184, e-mail:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Dajka Margit (Niniche) és Rátkai Márton (Akaki)
Ny. Adujev – V. Scserbacsov: Dohányon vett kapitány
Nemzeti Színház, 1949
Tolnay Kári (Euridike) és Darvas Iván (Orfeusz)
Jean Anouilh: Euridike
Művész Színház, 1946
Greguss Zoltán (Lennie) és Ladányi Ferenc (George)
John Steinbeck: Egerek és emberek
Madách Színház, 1947
A képeket válogatta: Füle Péter (OSZMI, Fotótár)
KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY
A fényképezés feltalálása és általános elterjedése előtt képzőművészeti alkotások örökítették meg a színházi alkotókat, s ezek idézték fel a színház látványvilágát is. A több mint 7000 darabos gyűjtemény – melynek elsősorban forrásértéke jelentős – átfogó képet ad a magyar színháztörténet kiemelkedő és kevéssé ismert alakjairól a 19. század elejétől napjainkig.
A kollekció jelentős része színész-ábrázolás: portrék, karikatúrák, jelenetképek. A gyűjtemény legkorábbi darabja a 18. századból származó színpadkép, amely egy egyházi iskola előadásához készült. A 19. századot elsősorban festmények, szoborportrék és grafikák (rajzok, kőnyomatok, litográfiák) reprezentálják, olyan alkotóktól mint Barabás Miklós, Olrali Petrich Soma, Telepy György és Telepy Károly.
A 20. századi anyag rendkívül sokszínű. A gyűjtemény gerince grafikákból áll, de a szobrok és festmények mellett jelentős az érem- és plakettgyűjtemény is. Szinte teljes kollekciók is a Képzőművészeti tárba kerülte: Barna Elek az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején készült színházi portréi és előadásrajzai; Hetés György több száz rajza, karikatúra szobrai, emlékérmei fémből és gipszből; Páger Antal emigrációban készített rajzai, vázlatai, festményei. Gellért Lajos, Beck Judit, Szigethy István karikaturista alkotásai is jelentős számban vannak jelen a gyűjteményben. A nagy számú amatőr munka – például a rajongók Karády Katalinról készített rajzai – mellett a 20. század legnagyobb magyar képzőművészeinek munkáit is őrizzük: Rippl Rónai József Márkus Emíliáról és Darvas Liliről készült arcképeit, Márffy Ödön bohócot megörökítő festményét és Hevesi Sándor portréját, Márk Lajos több alkotását, Czigány Dezső Bárdos Artúr portréját, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrait.
Ritkaság értékűek a színházi alkotók képzőművészeti munkái: Csortos Gyula néhány festménye, Latinovits Zoltán iskolai- és műegyetemi rajzai, Deák B. Ferenc festményei, Agárdy Gábor és Somogyvári Rudolf rajzgyűjteménye gazdagítja múzeumunkat.
A gyűjtemény számos darabját megtekinthetik a Bajor Gizi Színészmúzeum állandó kiállításán.
KUTATÓSZOLGÁLAT:
hétfő, szerda: 9.00 – 16.00 óra
A gyűjtemény kutatási engedéllyel kutatható, mely letölthető innen!
A kutatási szabályzat itt olvasható.
A
MUNKATÁRS:
Gellén Barbara (muzeológus): 061 375 1184/116, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Két út, egy pálya, 100 év
|
|
MEGJELENT Két út, egy pálya 100 év - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére című kiadványunk!
A kötet a huszadik századi magyar színháztörténet két nagyformátumú művészegyéniségének, a száz éve született Bessenyei Ferencnek és Gábor Miklósnak állít emléket.
Több mint fél évszázados pályájuk során mindketten hivatásnak és szenvedélynek tekintették a színjátszást. Mesterségbeli tudásuk birtokában szinte eggyé váltak szerepeikkel. Bessenyei Ferenc Bánk bán, Othello és Tevje alakításával, Gábor Miklós pedig Hamlet, Tanner John és Lucifer figurájának életre keltésével hosszú időre hagyományt teremtett.
Az album megörökíti a két színészlegenda ikonikus szerepeit, és bemutatja páratlanul gazdag és sokszínű pályafutásukat. A fotókat Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós gondolatai kísérik, de kortársaik is szóhoz jutnak. A sokszólamú elbeszélésből kirajzolódik a színházi műhely-munka gyötrelme, a szerepformálás öröme és nehézsége, a közönség ízlésének változása és a két művész magánélete.
A kötet megvásárolható a Petőfi Irodalmi Múzeum boltjában és az Országos Színháztörténei Múzeum és Intézetben 5980 Ft-os áron.
|
KÉZIRATTÁR
A kézirattár szövegkönyveket, okleveleket, rendező-, súgó- és szereppéldányokat, nyomtatott és kéziratos kottákat őrző gyűjteményében a színházi intézménytörténeti iratok legegységesebb részét az Országos Színművészeti Akadémia dokumentumai alkotják: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium leiratai, az Akadémia tanári értekezleteinek jegyzőkönyvei 1888–1940 között, tanrendek, vizsgarendek, órabeosztások, diplomák, oklevelek, gazdasági iratok tanúskodnak a magyar színészképzés első hivatalos intézménye történetéről. Egy másik kiemelkedő gyűjteményegység a Nemzeti Színház 1840-es–50-es évekbeli, főként színházgazdasági működését világítja meg. Az intézményi iratanyagok között nagy jelentőségű még a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház dokumentum-együttese, valamint a világhírű, magyar emigráns művészek által alapított New York-i Squat Színház főként angol nyelvű iratai. Izgalmas színháztörténeti forrásanyag Balog István, a 19. század első felében működött vándorigazgató hagyatéka is.
A magyar színházművészet nevezetes alakjai közül a gyűjtemény többek közt Simontsits János, Hevesi Sándor, Horváth Árpád, Márkus László, a Sebestyén színész-színigazgató család, Hont Ferenc, Bárdos Artúr, Major Tamás, Paál István, Garas Dezső leveleit, színházi példányait és egyéb iratait őrzi. Az irodalomtörténeti kutatás a Balla Ignác hagyatékával bekerült Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Szép Ernő, Bánffy Miklós levelekben találhat forrásanyagot.
Izraelből került vissza 2004 nyarán Magyarországra, gyűjteményünkbe Szenes Bélának, az 1920-as évek nagysikerű színpadi szerzőjének írói hagyatéka.
A kézirattár több tízezer nyilvántartásba vett tételén kívül jelentős hagyatékok várnak még feldolgozásra.
A
KUTATÓSZOLGÁLAT:
hétfő, szerda: 9.00 – 16.00 óra
A gyűjtemény kutatási engedéllyel kutatható, mely letölthető innen!
A kutatási szabályzat itt olvasható.
A
MUNKATÁRS:
dr. Csiszár Mirella (osztályvezető, muzeológus, gyűjteményvezető): 061 375 1184/101, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.