Színháztudományi Szemle 30-31

TARTALOMJEGYZÉK

ÉVFORDULÓK
Kerényi Ferenc: Az erdélyi és a magyarországi hivatásos színjátszás kezdeteinek tipológiai egybevetése (5. oldal) 
Darvay Nagy Adrienne: Petőfi drámája a kolozsvári színpadon (11. oldal) 
Nemeskürty István: Janovics Jenő, a művészi igényű magyar filmgyártás megteremtője (17. oldal) 
Enyedi Sándor: A Kolozsvári Magyar Színház 1925-ös bukaresti vendégjátékai (19. oldal) 
Nánay István: Az erdélyi színjátszás helyzete ma (25. oldal) 
Böhm Edit: Déryné naplója mint a biedermeier regény jellegzetes alkotása (30. oldal)
Kerényi Ferenc: „A magyar Catalani?" A primadonna mint társadalmi jelenség a reformkorban (39. oldal) 
Fried István: Primadonna-darab a primadonnáról. Herczeg Ferenc színműve Dérynéről (44. oldal) 
Cenner Mihály: Kelemen László és az első magyar színtársulat emlékei (50. oldal) 
Gajdó Tamás: Tények és legendák. A Kelemen László-irodalom (56. oldal)
Tóth Ferenc: Kelemen László Csongrád megyei kötődései (63. oldal) 
Gyulay Endre püspök szentbeszéde. Csanádpalota, 1994. szeptember 30. (66. oldal)
 
DRÁMATÖRTÉNET
 
Bécsy Tamás: Triptichon a Téli regéről (69. oldal) 
Székely György: Az átmenet dramaturgiája. Korai dramatikus emlékeink dilemmái (87. oldal) 
Lázok János: A második bűn. Kísérlet Sütő András Káin és Ábel című drámájának értelmezésére (100. oldal)
Páll Árpád: Arisztophanész, avagy a komédia születése (130. oldal) 
 
SZÍNHÁZTÖRTÉNET
 
Kerényi Ferenc: Az első magyar színháztörténész: Endrődy János (141. oldal) 
Enyedi Sándor: Ferenczi Zoltán erdélyi színháztörténete száz év után (147. oldal)
Bene Kálmán: Egy tanulságos balsiker története. Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról (153. oldal)
Nagy Ildikó: „Háromszínű zászló", avagy „Az orfeum tanyám: Ott békén hagy hazám!"? Adalékok a magyar századforduló mentalitástörténetéhez Kacsoh-Heltai-Bakonyi: János vitéz és Lehár-Léon-Stein: A víg özvegy alapján (162. oldal) 
Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918) (172. oldal) 
Gajdó Tamás: Egy Nyugat-matiné története. Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (196. oldal) 
Márfi Attila: Színjátszás Pécsett, az abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései (201. oldal)
 
FÜGGELÉK
 
Egy érdekes epizód Szeged színháztörténetéből. Vajda János szegedi színházi tudósításai, közli: Bene
 Kálmán (217. oldal) 
Dokumentumok a két világháború közötti romániai magyar színjátszás idejéből, közli: Enyedi Sándor (222. oldal)
Dokumentumok az ötvenes évek színházi életéből, közli: Strasszenreiter Erzsébet (233. oldal) 
 
Könyvismertetés (250.oldal)
Idegen nyelvű összefoglalók (252. oldal)
 
 
IMPRESSZUM
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 
valamint az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságának folyóirata 
Szerkesztette: Kerényi Ferenc és Török Margit 
Felelős kiadó: dr. Király Nina igazgató
 
1996

Színháztudományi Szemle 32

TARTALOMJEGYZÉK

Praznovszky Mihály: Ünnepi köszöntő (3. oldal)
 
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL 
 
Székely György: A Tragédia ősbemutatójának problémái (6. oldal)
Káich Katalin: „Miért büntetne?" A Tragédia Isten-képének egy lehetséges kommentálása (23. oldal)
F. Dózsa Katalin: A kulisszáktól a stilizált színpadig. Még egyszer a Tragédia 1883-1915 közötti díszletterveiről (33. oldal)
Kaizinger Rita: Erkel Gyula kísérőzenéje a Tragédia ősbemutatójára (49. oldal)
Tóth Éva: Éva és Ádám (53. oldal)
Mészáros Emőke: Az ember tragédiája bábszínpadon (59. oldal)
Striker Sándor: Stílus és gondolat. A szövegváltoztatások hatása a Tragédiára (67. oldal)
Király Gyula: Utópia és tragikum. Kísérlet Dosztojevszkij és Madách poétikájának összehasonlítására (75. oldal)
Metz Katalin: Harag György Tragédia-előadása (89. oldal)
Tarján Tamás: Az ember tragédiája kánonjai (93. oldal)
Szebeni Zsuzsa: Az ember tragédiája Kolozsváron, 1997-ben (97. oldal)
Gerold László: A Tragédia színházi és irodalmi utóélete a Vajdaságban (101. oldal)
Enyedi Sándor: Janovics Jenő és a Tragédia (111. oldal)
Enyedi Sándor: Az ember tragédiája vidéki előadásai (1884-1918) (132. oldal)
 
SZÍNHÁZTÖRTÉNET
 
Kerényi Ferenc: Köszöntő (141. oldal)
Kerényi Ferenc: Mikszáth Kálmán és korának színházi élete. 150 éve született Mikszáth Kálmán (143. oldal) 
 
FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS 
 
Obernauer Gréta: Betlehemes játék Zetevárról, 1899-ből (157. oldal)
Kerényi Ferenc: Dokumentumok Megyeri Károly életéből. A név, és ami mögötte van/nincs (163. oldal)
Enyedi Sándor: Adalék a jugoszláviai magyar színjátszás történetéhez (173. oldal)
 
Idegen nyelvű összefoglalók (178. oldal)
 
 
IMPRESSZUM
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 
valamint az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottságának folyóirata 
Szerkesztette: Török Margit 
Megjelent Madách Imre születésének 175. évfordulójára. 
 
1997

Színháztudományi Szemle 33

TARTALOMJEGYZÉK

Fried István: Vörösmarty kelet-közép-európai romantikája (7.oldal)

Imre László: Az irodalomalapítás műfaji hierarchiája és Vörösmarty pályakezdése (21. oldal)

Szegedy-Maszák Mihály: Vörösmarty és a romantikus töredék (31. oldal)

Rohonyi Zoltán: Szimbólum, allegória és a korai Vörösmarty (39. oldal)

Eisemann György: A nyelv, a halál és a leányka. Vörösmarty Mihály: Csák (57. oldal)

Z. Kovács Zoltán: Rom, romantika, romantikus irónia. A Rom és a Gondolatok a könyvtárban (olvasásának) romantikusságáról (65. oldal) 

Zentai Mária: Az íbisz legfeketébb tolla. A nyelv hitelvesztésének nyomai Vörösmarty költészetében (73. oldal)

Szörényi László: A magyar „dolce stil nuovo" (89. oldal)

Dávidházi Péter: A nemzet mint res ficta et picta keletkezéséhez„Párducos Árpád" és „eleink" útja a költészettől a történetírásig (95. oldal) 

Borbély Szilárd: Horvát István és Vörösmarty Mihály: történeti és irodalmi fikció találkozása (111. oldal)

Tóth Orsolya: „Titokszerű kölcsönhatás". Toldy, Vörösmarty és a magnetizmus (129. oldal)

Szajbély Mihály: Tájélmény és eposzi invokáció avagy kis útikalauz a Völgység tündér országába és a Sár róna vidékére (139. oldal)

Kappanyos András: Az avantgárd Vörösmarty (149. oldal) 

S. Varga Pál: „...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie..." Egy elfeledett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse (159. oldal)

Gere Zsolt: „Meglehet, köztársasága volnánk angyali lényeknek" Vörösmarty történetfilozófiai felfogásának néhány jellemzőjéről (171.oldal)

Milbacher Róbert: Az Előszó filológiájának bizonytalanságairól (179. oldal) 

Nagy Imre: Palástra varrt betűk. A' bujdosók című dráma mint palimpszeszt  (195. oldal)

 
 

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Molnár G. Judit, a Művészetek Háza igazgatója és P. Müller Péter, az OSZMI igazgatója
Szerkesztette: Takáts István

Szöveggondozás: Méhes és társai Bt.
Borítóterv, tipográfia és tördelési munkák: Somogyi Gabriella
Nyomás: Molnár Nyomda és Kiadó Kft.
Felelős vezető: Molnár Csaba
ISSN 0133-9907 

2001.

Színháztudományi Szemle 34

TARTALOMJEGYZÉK

 

Egy mondat (5. oldal)

Tárgyi és szellemi emlékezet

P. Müller Péter: Színház és (intézményes) emlékezet (9. oldal)

Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet (19. oldal)

Molnár Klára: A színházművészet dokumentálásának új lehetőségei (29. oldal)

Szúdy Eszter: Táncemlékek gyűjteménye (39. oldal)

Sipőcz Mariann: A színészalbumok mint színháztörténeti források  (47. oldal)

Struktúrák és életutak emlékezete

Rajnai Edit: Színikerületek (69. oldal)

Papp Eszter: Báb, ember és emlékezet (89. oldal)

Szabó István: Színészéletutak (101. oldal)

Műfajok emlékezete

Tompa Andrea: Egy sebtében kipingált világ (125. oldal)

Lakos Anna: Az új cirkusz felé (155. oldal)

Szilágyi Mária: A 90-es évek német drámája (171. oldal)

A tanulmányok szerzői (193. oldal) 

 

A kötet elérhető ITT...

 

IMPRESSZUM

Szerkesztette: P. Müller Péter, Tompa Andrea
Felelős kiadó: dr. Müller Péter, igazgató
Kiadó: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Műszaki szerkesztő: Galgovics Tamás

A szöveget gondozta: Taub Katalin

Nyomás: Séd Nyomda Kft. Szekszárd

Felelős vezető: Lambert István

ISSN 0133-9907 

2002.

Színháztudományi Szemle 35

TARTALOMJEGYZÉK

 

P. Müller Péter: Így (is) kezdődött (7. oldal)

Kékesi Kun Árpád: A színházi realizmus paradigmájának kialakulása(11. oldal)


Galgóczi Krisztina: A testbe zárt szavak - Mítosz, trauma és terápia Ibsen Hedda Gabierében (29. oldal)

Szalczer Eszter: A természet álomjátéka: Látásmódok és a színház újradefiniálása August Strindbergnél
 (ford. Galgóczi Krisztina) (69. oldal)

Salamensky, S. I.: Oscar Wilde re-prezentációja: Wilde perei: A nagy szemérmetlenség és a dokumentatív látványosság (ford. Varga Enikő) (93. oldal)

Tompa Andrea: Az orosz századelő művészete és a teatralitás (113. oldal)

H. Végh Katalin: Egy elfeledett színházteória az orosz századfordulóról (151. oldal)

Leonyid Nyikolajevics Andrejev: Levelek a színházról. I—II. levél (ford. H. Végh Katalin) (163. oldal)

Nánay Fanni: A próféták és követőik (185. oldal)

Gajdó Tamás: Molnár Ferenc dramaturgiája és előzményei (209. oldal)

Rosner Krisztina: Színészképzési módszerek a századforduló évtizedeiben (249. oldal)

A kötet szerzői (267. oldal) 

 
 

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: dr. Müller Péter, igazgató
Kiadó: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Szerkesztette: P. Müller Péter

Műszaki szerkesztő: Galgovics Tamás

A szöveget gondozta: Taub Katalin

Nyomás: Séd Nyomda Kft. Szekszárd

Felelős vezető: Katona Szilvia

ISSN 0133-9907 

2004.